Seyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi

Afyonkarahisar LátnivalókSeyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi

Seyyid Mahmud Hayrani sírja: szufi sejk és Akşehir oroszlánlegendája

A Konya-tól egy órányi autóútra fekvő kis anatóliai városban, Akşehirben, egy fából készült ünnepélyes sírkamra tetője alatt nyugszik a szeldzsuk-kori Anatólia egyik legtekintélyesebb szufija, Seyyid Mahmud Hayrani. A 13. századi Türbe, más néven „Mahmûd-ı Hayrânî Türbesi” vagy „Tomb of Seydi Mahmut”, már hét évszázada vonzza a zarándokokat és a középkori művészet kedvelőit. Seyyid Mahmud fából készült koporsója – a szeldzsuk faragás mesterműve, amelyet ma az ankarai Néprajzi Múzeumban őriznek – az anatóliai iszlám faművészet egyik legkiválóbb példájának számít.

Seyyid Mahmud Hayrani története és személyisége

Seyyid Mahmud Hayrani (életének feltételezett időszaka: körülbelül 1200–1268, más források szerint 1268-ban vagy 1273-ban halt meg) – szufi sejk, Mohamed próféta leszármazottja (seyyid), prédikátor és költő, aki a késő szeldzsuk szultánság korszakában élt. A nagy sejk, Evhadeddin Kirmani tanítványa volt, és számos helyi szufi mentora. A hagyomány szerint Seyyid Mahmud találkozott Mevlana Celaleddin Rumival és hatással volt rá, bár ennek a találkozásnak a történelmi hitelességét vitatják.

A legismertebb legenda Seyyid Mahmudról az a történet, amelyben egy oroszlánon lovagolva, kezében ostor helyett egy kígyót tartva érkezik Akşehirbe. Ez a jelenet, amely a szentnek a természet vad erői feletti szellemi hatalmát szimbolizálja, az anatóliai szufizmus kanonikus képévé vált, és többször is megjelent miniatűrökben és a népi festészetben. A legenda egyik változatának szerint a helyi sejk, Nasreddin Hoca (aki szintén Akşehirből származott) ezt látva elmosolyodott, és azt mondta: „Én egy falon lovagolva megyek hozzá” – és valóban a kerítésen lovagolva érkezett meg. Ez a két legenda köti össze Akşehir két leghíresebb alakját.

Seyyid Mahmud Akşehirben halt meg, és egy kifejezetten számára épített sírban temették el. A mai türbe a 13. században alakult ki, és több átépítésen esett át. A kivételesen szép kivitelű fa koporsót (szimbolikus szarkofágot) 1934-ben átvitték az ankarai Néprajzi Múzeumba, ahol ma is található; a sírban egy másolatot helyeztek el. A türbe jelenlegi formája a 20. századi restaurálás eredménye.

Építészet és látnivalók

A türbe külső megjelenése

A sír egy kis kőépület piramis tetővel – tipikus anatóliai szeldzsuk kumbet (kümbet). A falak faragott kőből épültek, a homlokzatot visszafogott faragványok díszítik. A bejárat előtt egy kis portikus található két oszloppal. A mellette álló alacsony minaret későbbi, az oszmán korszakban hozzáépített rész.

Belső tér és szarkofág

A belső tér kompakt: a négyzet alakú termet kupola fed, közepén egy zöld posztóval borított szarkofág áll. Ez egy másolat – az eredeti, amelyet 1273-ban egy helyi mester, Hace Yusuf bin Ebu Bekir készített diófából, Ankarában őrzik. Az eredeti szarkofág a szeldzsuk fafaragás mesterműve: nyolc panel növényi díszítéssel, arabeszkekkel és kalligrafikus feliratokkal (a Korán versei és epitáfium), kûfi és suls írással. A szakértők általános véleménye szerint ez az egyik legjobb példája a 13. századi anatóliai iszlám faművészetnek.

Faragott ajtó és portál

A türbe főbejáratának faajtója szintén szeldzsuk faragvány, növényi és geometrikus motívumokkal díszítve. A portált kőfaragvány keretezi, felső részén cseppkő alakú mukarnákkal.

A környező temető

A türbe körül egy kis, régi temető található, ahol Seyyid Mahmud követői és leszármazottai, valamint a későbbi korszakok helyi sejkjei vannak eltemetve. Néhány sírkő a XV–XVII. századból származik, és önmagukban is érdekesek, mint az oszmán faragott epigráfia példái.

Érdekes tények

  • A legenda Seyyid Mahmuddal kapcsolatban, aki oroszlánon lovagolt be Akşehirbe, ostor helyett kígyóval a kezében, az anatóliai szufi folklór egyik legelterjedtebb motívuma, amely a 15–17. századi miniatűrökben is megjelenik.
  • Seyyid Mahmud eredeti, 1273-ban készült koporsója az Ankarái Néprajzi Múzeumban található, és a török szeldzsuk művészet egyik legfontosabb kiállítási tárgyának számít.
  • Akşehirben található Nasreddin Hoca (XIII. sz.) türbéje is – a híres népi bölcs és a példabeszédek hőse; a két emlékművet általában együtt látogatják meg.
  • Seyyid Mahmud nevét viseli a közelben található Akşehir egyik legrégebbi mecsetje is.
  • Seyyid Mahmud emléknapját (Hayrani Yıldız Anma Günü) a helyi közösség július elején ünnepli.

Hogyan juthat el oda

A sír Akşehir központjában található, Konya tartományban. Akşehir 145 km-re északnyugatra fekszik Konyától a D300-as úton. A legkényelmesebb autóval (kb. 1 óra 45 perc) vagy távolsági busszal érkezni Konyából, Ankarából (350 km, 4 óra) vagy Izmirből.

Akşehir a Konya – Afyonkarahisar – Isztambul fő vasútvonal csomópontja; a vasútállomás a város központjában található, 1,5 km-re a türbétől. A legközelebbi repülőterek Konya (KYA, 145 km) és Afyonkarahisar (AFY, 110 km).

A városban a sírhez könnyen el lehet jutni gyalog a központból; dolmuşok és taxik is rendelkezésre állnak. A közelben, a Sakahane negyedben található Nasreddin Hoca sírja is – ez minden Akşehirbe tett utazás kötelező állomása.

Tanácsok az utazóknak

A Türbe Seyyid Mahmud aktív zarándokhely, és bár nem mecset a szó szoros értelmében, a látogatás során célszerű betartani az általános illemszabályokat: a sírkamra bejáratánál le kell venni a cipőt, a nőknek kendővel kell eltakarniuk a fejüket, és szerényen kell öltözniük. Bent nem szabad zajongani és vakuval fényképezni.

A belépés ingyenes. A látogatásra a legjobb időpont a reggeli órák, amikor kevés a látogató, és a belső tér jól meg van világítva. A Türbe általában nappal tart nyitva; néha őr is szolgálatban van, aki készségesen mesél a szentről és a hely történetéről.

Ha meg szeretné tekinteni Seyyid Mahmud eredeti koporsóját, látogasson el külön az ankarai Néprajzi Múzeumba (Etnografya Müzesi) – az állandó kiállításon látható, és az egyik legfontosabb kiállítási tárgynak számít. Akşehirben érdemes a gyalogos útvonalra koncentrálni: Seyyid Mahmud türbe, Nasreddin Hoca türbe, Ulu Camii (XIII. század), Taş Medrese és az Akşehir Múzeum gazdag régészeti gyűjteményével.

Akşehir a cseresznyéről is híres – a helyi „Napolyon” fajta Törökország egyik legjobbjának számít. A szezonban (júniusban) a város megrendezi az éves Kiraz Festivali fesztivált. A türbe látogatásának összekapcsolása friss gyümölcsök kóstolásával a helyi piacon – az utazás kellemes része.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48

Szintén a témához tartozik.

Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Tegnap. 17:48
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
Tegnap. 17:48
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
Tegnap. 17:48
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — Seyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi Gyakran ismételt kérdések az Seyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
Seyyid Mahmud Hayrani (kb. 1200–1268/1273) – szufi sejk, Mohamed próféta leszármazottja, a szeldzsuk Ruma Szultánság korszakának prédikátora és költője. Evhadeddin Kirmani sejk tanítványa volt, és számos anatóliai szufi mentora. A hagyomány szerint találkozott Mevlana Celaleddin Rumival. Már hét évszázada tisztelik szentként és Akşehir szellemi védőszentjeként.
A legismertebb legenda szerint Seyyid Mahmud egy oroszlánon lovagolva érkezett Akşehirbe, kezében pedig ostor helyett egy kígyót tartott – ez a szentnek a természet vad erői feletti szellemi hatalmát szimbolizálta. Ezt a jelenetet többször is megörökítették a 15–17. századi anatóliai miniatűrökben. Az egyik változat szerint Nasreddin Hoca, miután ezt meglátta, szellemes ellenlépéssel válaszolt: lovon érkezett a kerítésen. Így kapcsolódtak össze Akşehir két leghíresebb alakjának legendái.
A 1273-ban készült eredeti szarkofágot, amely Hace Yusuf bin Ebu Bekir mester alkotása, 1934-ben áthelyezték az ankarai Néprajzi Múzeumba (Etnografya Müzesi), ahol ma is az állandó kiállítás részeként őrzik. Az áthelyezés a műemlékek megőrzésére irányuló állami politikával állt összefüggésben. Maga a türbe ma egy zöld posztóval borított másolatot őriz.
A diófa szekrény a 13. századi szeldzsuk fafaragás elismert remekműve. A nyolc panelet növényi motívumok, arabeszkek és kalligrafikus feliratok (koránversek és epitáfium) díszítik, amelyek kûfi és suls írással készültek. A szakértők az anatóliai iszlám faművészet egyik legkiválóbb példájának tartják.
Nem, a Seyyid Mahmud Hayrani sírjába a belépés ingyenes. A sírhely aktív zarándokhely, és nappal mindenki számára nyitva áll.
Bent fényképezni lehet, azonban a vaku használata nem ajánlott. A Türbe vallási tisztelet tárgya, ezért ajánlott csendesen és tiszteletteljesen viselkedni, vaku nélkül fényképezni, és nem zavarni az imádkozókat vagy a zarándokokat.
A szent emléknapját – a Hayrani Yıldız Anma Günü-t – a helyi közösség július elején ünnepli. Ekkor különösen sokan gyűlnek össze a türbe körül, imádkozásokat és megemlékezéseket tartanak. Ha el akarja kerülni a nagy tömeget, jobb, ha máskor érkezik.
A Seyyid Mahmud türbétől pár lépésre található: a Sakahane negyedben Nasreddin Hoca (13. század) sírja – a népi bölcs és a mesék hőse; az Ulu Camii (13. század); a Taş Medrese – egy középkori medrese; valamint az Akşehir városi múzeum régészeti gyűjteményével. Mindezeket a látnivalókat könnyen bejárhatja gyalog egy nap alatt.
A Türbe egy kis kőépület, amelynek piramis alakú tetőszerkezete a tipikus anatóliai szeldzsuk kümbet (kümbet) formáját idézi. Falai faragott kőből készültek, homlokzatát visszafogott faragványok díszítik, bejáratánál pedig két oszlopos portikus található. A portált kőből készült mukarnák díszítik. A mellette álló kis minaret későbbi, oszmán kori hozzáépítés.
Igen, a sír körül elterülő régi temető már önmagában is történelmi érdekességnek számít. Itt nyugszanak Seyyid Mahmud követői és leszármazottai, valamint a későbbi korok helyi sejkjei. A sírkövek egy része a 15–17. századból származik, és az oszmán faragott sírfeliratok remek példáit képezi.
Igen, Akşehir híres a cseresznyéjéről – a helyi „Napolyon” fajtát Törökország egyik legjobbjának tartják. Júniusban a városban megrendezik az éves Kiraz Festivali fesztivált. A türbe megtekintését egy sétával a helyi piacon és friss gyümölcsök kóstolásával ötvözni kellemes kiegészítője a kulturális programnak.
Felhasználói kézikönyv — Seyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi Seyyid Mahmud Hayrani sírja Akşehirben – 13. századi szufi felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
Akşehir Konya városától északnyugatra, a D300-as úton 145 km-re fekszik. Autóval Konya felől körülbelül 1 óra 45 perc, Ankarából körülbelül 4 óra (350 km) az út. Kényelmesen megközelíthető távolsági busszal Konya, Ankara vagy İzmir felől. Akşehir a Konya – Afyonkarahisar – Isztambul vasútvonalon fekszik: a pályaudvar a központban található, 1,5 km-re a türbétől. A legközelebbi repülőterek Konya (KYA) és Afyonkarahisar (AFY).
A legjobb időszak a tavasz (április–május) és az ősz (szeptember–október): kellemes a hőmérséklet, és kevés a turista. Akşehir belvárosában a türbe könnyen megközelíthető gyalog; júniusban a látogatást össze lehet hangolni a cseresznyefesztivállal (Kiraz Festivali). Jöjjön reggel: ilyenkor kevés a látogató, és a természetes fény a legelőnyösebb a belső térben. Kerülje július elejét, ha nyugodtan szeretne körbejárni mindent – a Hayrani Yıldız Anma Günü napjain a sírnál nagy a tömeg.
A Türbe aktív vallási tisztelethely, ezért kérjük, tartsa be néhány egyszerű szabályt: vegye le a cipőjét, mielőtt belép a sírkamrába, öltözzön szerényen (a vállakat és a térdeket el kell takarni), a hölgyeknek ajánlott fejkendőt hozni magukkal. A belépés ingyenes, jegy nem szükséges. Bent halkan beszéljenek, és fényképezéskor ne használjanak vakut.
Odabent érdemes megnézni a terem közepén álló, zöld posztóval borított ládát – ez egy 1273-as mű másolata. Nézzék meg a főbejárat faajtóját, amelyen növényi és geometrikus faragványok láthatók, valamint a kőből készült maszkokkal díszített portált. Néha őr áll szolgálatban a türbében – ne hagyja ki a lehetőséget, hogy a szentről és a hely legendáiról kérdezze ki. Sétáljon végig a környező temetőn, ahol a 15–17. századból származó sírkövek találhatók.
A Seyyid Mahmud türbétől sétáljon el a Sakahane negyedben található Nasreddin Hoca türbéhez – a két sírhelyet általában együtt szokták meglátogatni, mivel legendáik szorosan összefonódnak. Ezután látogassa meg az Ulu Camii mecsetet (13. század), a Taş Medrese medresét és az Akşehir Városi Múzeumot régészeti gyűjteményével. Az egész útvonal 3–4 órát vesz igénybe; a Seyyid Mahmud türbe és a temető megtekintésére legalább 90 percet szánjon.
Ha meg szeretné tekinteni az eredeti, 1273-ból származó Seyyid Mahmud-szekrényt, érdemes külön időt szánnia az ankarai Néprajzi Múzeum (Etnografya Müzesi) meglátogatására. A szekrény az állandó kiállítás része, és az egyik legfontosabb kiállítási tárgynak számít. Ez kötelező látnivaló mindenkinek, aki érdeklődik a szeldzsuk faipari művészet iránt.